MAGYARÁZAT:
A csekei monológ
leírása
Az író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a
kezében tartott mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, a
motívumokat s azok megvalósítását, hiszen ő maga is alkotó. Egész
életemben olvastam, a könyv volt betegség idején az orvosság, az
üldöztetéskor, irodalompolitikai hajótörésben mentőcsolnak, a béke ritka
óráiban gyönyörűség. Minden érdekelt, ami betű, hogyne érdekelt volna
egy-egy mű belső üzenetének feltárása, a nyomozómunka, amelyet a szerző
megkérdezése nélkül pusztán az elébe került szöveg értelmezésével meg
kell találnia. Mindig örömmel olvastam esszét, ellenkező esetben is
nekiültem volna tanulmányoknak, elemzéseknek, az egyetem
irodalomtörténésznek nevelt, lelkes filosznak, valahol a jövendőbeli
esztéták vagy szövegkutatók között képzelte el a helyemet, s
tulajdonképpen csak későbbi írásaim arányában tévedett, mert e mostani
könyvem a negyedik esszékötetem, s a valaha ismertetett szabályokat sem
sértettem meg: csak úgy állítottam fel a megszokottól eltérő tételt az
irodalmi értékelések között, ha filológiai tekintetben is tudtam
állításomat igazolni. Első esszékötetem megjelenése már eldöntötte,
érdekli az olvasót a más, iskolásabb, hagyományosabb megvilágításban már
ismert hajdani vers vagy alkotó friss elemzése; azt is eldöntötte,
vizsgáljam különös gonddal a sztereotíppá mitizált iskolai anyagot,
hátha más írói arckép fordul korunk felé, mint amikor Jókai
fantazmagóriának gyanított látomásai még nem tudták cáfolni a támadóit,
pedig a műanyag és az űrutazás, sőt Habsburg Ottó nemzetünk iránt
számtalanszor igazolt szimpátiája éppúgy ott van a jövő század
regényében, ahogy a soha figyelemre nem méltatott pályazáró
Jókai-kisregényekben a diadalmas nőmozgalom. A második esszékötet útja
nyílegyenesen vitt el a Vörösmarty-monográfiáig, A lepke logikájá-ig, s
talán a negyediket, A csekei monológ-ot se volt felesleges megírnom,
mert az első világháború irodalmunkon belüli értékelésével szomorú
adósságban vagyunk, nem árt újra kézbe venni, mit írtak a kortárs írók
1914-ről.
Ha van az írónak irodalmi szerelmi élete, az elemzéseiből
kiderül. Kölcsey, a tiszták tisztája, a mester, valamikor úgy értékelte
kollegáját, Berzsenyi Dánielt, hogy tiszta búza helyett sok az ocsú
lírai szemléletében. Berzsenyit, mint egy rosszul elhelyezett
karateütés, teljes inaktivításba dermesztette az ellenségesnek ítélt
hang, amely csak közös szerelmük, a magyar líra hangvétele érdekében
volt elutasító, sajnos, nem várt eredménnyel: írótársa mint költő,
befejezte pályáját. Mire Berzsenyi halott, Kölcsey már tudja, hogy
tévedett mint esztéta, mint kortárs. Megpróbáltam rekonstruálni, mi
járhatott az eszében a halott Berzsenyi akadémiai búcsúztatása idején - a
szöveget ő írta, de más olvasta fel, ő nem mozdult el akkor már
Csekéről, ahol lakott. Minden esszémet szeretem, de a kedvencem A csekei
monológ. Szegény bűnösök vagyunk valamennyien, de a legkeservesebben
akkor vétünk, mikor jót akarunk, sterilen jót, az igazságtalanságig, a
pusztító tévedésig vezető csak valóban jót. Nekem mi jó, neked mi,
relatív fogalom. A jó definíciója részint változik, részint egyazon érme
két oldala: fej és írás. És akkor mindegy, szereti-e valaki Kotzebuet,
vagy nem.
...előtt Jókai megszületett c. esszé, 56 ... Szabó Magda: A csekei monológ (idézetek) ... . oldal. Az idézet a műben Döbrentei Gábor gondolataként hangzik el. Európa Könyvkiadó ...
Az író másképpen olvas, mint az olvasó, mert tudja, hogyan jött létre a kezében tartott mű, nemcsak a szöveg színét érti meg, a visszáját is, a motí...
A második esszékötet útja nyílegyenesen vitt el a Vörösmarty-monográfiáig, A lepke logikájá-ig, s talán a negyediket, A csekei monológ-ot se volt felesleges megírnom, mert az első világháború irodalmunkon belüli értékelésével szomorú adósságban vagyunk, nem árt újra kézbe venni, mit írtak a kortárs írók 1914-ről.
Szabó Magda: A csekei monológ - 3 kia ... élet a faluvégen: A csekei monológ ... .
Szabó Magda: A csekei monológ - 3 kiadás érhető el az antikvárium.hu -n a szerző művéből
A csekei monológ. Most kezdődhetett meg. Csalódást okozott, hogy nem vállaltam személyesen, az lett volna igazi csemege. Utána a kávéházban az utó-zomotoron megállapították volna, jó ízlésű ember nem vállalkozik ilyenre, aki egyszer ledöfött valakit, csak a bécsi operában áll oda a tetemhez elsiratni.
A csekei monológ Ave Egy író indulása A pőre élet A lepke logikája Jelentés a szegedi tanyákról Mielőtt Jókai megszületett Jog és kötelesség Babits Mihály: Anyám nagybátyja, régi pap Fáklya, csengő, csillag Olvasónaplómból A magyar statika verse A Délsziget: a megriadt anamnézis...
