Az én lelkemmel elfújlak – A magyarcsügési ráolvasófüzetek E-Book


Az én lelkemmel elfújlak – A magyarcsügési ráolvasófüzetek - Takács György pdf epub

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
TÖRTÉNELEM: 2019
ÍRÓ: Takács György
ISBN: 9789634144090
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 4,96

MAGYARÁZAT:

Az én lelkemmel elfújlak – A magyarcsügési ráolvasófüzetek leírása A kötetben bemutatott kéziratos füzetekbe 1894 és 1933 között jegyzett le magyar és román imákat, ráolvasókat a magyarcsügési Gábor János (1870– 1957). A magyar fonetikai készlettel leírt román „deszkentálásokat” torokgyík, kígyómarás, sebláz, orbánc, „lóorbánc” gyógyítására, gonoszok távoltartására és rontások visszafordítására, a magyar ráolvasókat pedig tejelvétel és rontás ellen, továbbá ijedtség eltávolítására tartották alkalmasnak. A magyar imák forrásául leginkább a 17–19. század népies imakönyvei, ponyvái szolgáltak, a Szent Antal mennyei útjáról szóló apokrif típust mindazonáltal az archaikus népi imádságok tízezres nagyságrendű szövegállományában csupán bő tucatnyi variáns képviseli. A ráolvasók némelyike szintén unikális jellegű. Amint a szerző, Takács György megállapította, ezek a 19. század gyimesi határvidékének szinkretikus vallási viszonyait idéző szövegek nem írott előképekből, hanem a helyi szájhagyományból erednek. A füzetek a csángó műveltség alfabetizmusát villantják fel: a segítségükkel betekinthetünk egy, a korabeli gyimesi vidéket ráolvasóival járó „tudományos” vernakuláris vallásosságának magyar és román néphit-elemekkel telített mélységeibe. A szerző a kötetben közölt imákat és ráolvasókat a szövegek tartalmi és formai jegyeit, párhuzamait kommentáló jegyzetanyaggal látta el, feltárva azok forrásvidékét: azt a vallási és spirituális territóriumot, amely éppúgy kötődik az ortodox papság által még nemrégiben is végzett gonoszűző gyakorlathoz, mint ahhoz a hajdani liturgikus „fehér mágiához”, amellyel a római katolikus klérus – a Trienti zsinat (1545–1563) határozatai nyomán – jobbára évszázadok óta felhagyott. A bevezető tanulmány bemutatja a szövegek feltételezhető eredetét, a gyimesi, hárompataki „tudományosokat” és az általuk használt mágikus jellegű írásbeliséget, valamint a könyv, az írás-olvasás és a „tudomány” kapcsolatát a Tatros menti csángóságnál. TAKÁCS GYÖRGY (sz. 1965) folklórkutató polgári foglalkozása mellett az 1980-as évek második felétől kezdve végez néprajzi gyűjtést a Székelyföldön és a Gyimesben, valamint a Székelyföld moldvai határvidékén, a hiedelemmondák, archaikus népi imádságok, ráolvasások témáiban. Szakfolyóiratokban is megjelenő folklorisztikai tanulmányai mellett több kötetben tette közzé gyűjteményének egy-egy tematikus csoportját (így: Aranykertbe’ aranyfa. Gyimesi, hárompataki, Úz-völgyi csángó imák és ráolvasók, 2001; Kantéros, lüdérc, rekegő. Hárompataki csángó hiedelemmondák, 2004; Angyalok csenditének. Archaikus népi imádságok a régi Csíkszékről, 2015; Elindula boldogságos szép Szűz Mária. Ráolvasók a régi Csíkszékről, 2015). A Kantéros, lüdérc, rekegő című kötet 2005-ben a Magyar Írószövetség „Év Könyve” díjában részesült.

...gyászFutár,

Hasznos többfunkciójú segédeszköz ... Takács György Antikvár könyvek ... .

4 az 1-ben funkció: WC magasító, szoba WC, felá Úgy éreztem magam, mint egy darab szakadt, mocskos rongy. Azokat a véres foltokat senki sem fogja tudni már kimosni. S az az én vérem volt, belülről véreztem, kifakadt a lelkem, és tanácstalanul meredtem magam elé. rhmprszt 2019.10.28-1 8 9019 8 9019 rhmprszt 2019.10.28: 0 11 2391 11 2391 Izland a 17. században nem az a hely volt, ahol bárki szívesen ... Könyv Letöltés • Az én lelkemmel elfújlak () ... . században nem az a hely volt, ahol bárki szívesen élt volna. Különösen így volt ez a parasztok esetében, akik a gazdagokkal ellentétben nem kőkunyhókban éltek, így pedig a mindennapos természeti katasztrófákkal és a kalóztámadásokkal is nehezebben birkóztak meg. A felvilágosodás műveltségeszménye és a népies szemlélet ötvöződik a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című 1799-ben írt költeményében. A vers a poeta doctus, a tudós költő ironikus rajza a műveletlen és elmaradott magyar viszonyokról. Az újjáéledő remény szava szólal meg a jelent ostorozó, a tudást ... Én is úgy élek, akár egy kamasz, a mai napig eljárok edzeni, és ha tükörbe nézek, csak csodálkozom, ki az az öreg ember, aki visszanéz rám. Viszont ha a feleségemre nézek, aki idősebb, mint én, nem egy öregasszonyt látok magam előtt, hanem azt, akit először megláttam és beleszerettem....